Kiskorpádról

Címerünk:

Alapadatok:

Lakosság száma: 950 fő
Belterülete: 106 ha
Külterülete: 1588 ha

Kiskorpádról:

Kaposvártól 16 kilométerre nyugatra, a Budapest-Gyékényes vasútvonal és a 61-es számú főút kereszteződésében fekszik. A főút kelet-nyugati irányban szeli át; észak felé is szilárd út köti össze Somogysárddal, déli irányban pedig Kadarkúttal. A főúton óránként közlekednek az autóbuszjáratok, napi több járatpár biztosítja a déli irányú közlekedést, érintve a lakott külterületeket is. Önálló állomásfőnökség működik Kiskorpádon, lehetőséget nyújtva a vasúti személyi és teherközlekedés számára. A vasút mentén iparvágányokkal ellátott gazdasági egységek sorakoznak. Négy tájegység találkozási pontján, a Zselic nyugati végén helyezkedik el a település. Itt kezdődik a Balaton felé vonuló dombság, és itt ér véget a belső-somogyi síkság északkeleti része. Kiskorpád külterületén ered a 111 km hosszúságú Kapos folyó. Szintén a határban ered, a Balatonba ömlő, Koroknai-vízfolyás. A környék 8 halalstava közül 3-ba telepítettek ivadékokat. Az erdős területek 80%-a akác, kis mennyiségben telepített fenyves. Gímszarvas, Vaddisznó és többféle apróvad él az erdőben, amelyekben 3 vadásztársaság is gazdálkodik. A határ déli része homokos, az északi agyagos, közép-kötött terület. A talaj a gombaféléknek és a napraforgóknak kedvez. A sok vizenyős, zsombékos terület miatt telepítették ide a gyümölcsösöket.

Kiskorpád múltja az Árpád korba vezet. 1324-ben említik először az oklevelet, Kurpad néven. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben a plébániával rendelkező helyek között sorolták fel. A Korpád kifejezésben valószínűleg honfoglalás kori török szót vagy személynevet kell keresni: a korú, azaz védeni, vagy a kuru, azaz alapítani igéknek lehet névszói származéka. A Kárpát-medencében több Korpád nevű település is van, a két somogyi között „kis” és „nagy” megjelőlés XVIII-XIX. Század fordulóján terjedt el, a pontos megkülönböztetés végett. A kettő valamelyikéről vette a nevét Korpádi János, aki Luxemburgi Zsigmond ellenére az Anjou-házat támogatta. 1388-ban Zsigmond király kivégeztette 30 társával, köztük Péter testvérével együtt. Ezzel a családnak magva szakadt. Kiskorpád két középkori falu, Korpád és Szent-Iván utódtelepülése. A két község XVIII. század első harmadáig külön élt. A török hódoltság alatt elnéptelenedtek. A Korpád megerősödése a nádasdi Sárközy családnak köszönhető; 1726-ban lett a birtokuk. 1760 körül udvarházat, 1789-ben református templomot építettek a közösségben, majd református iskola nyílt, amely az 1949-es államosításig működött. Sárközy István művelt somogyi alispánt, a csurgói református gimnázium mecénását is Korpádon temették el. 1884. július 8.-án Kiskorpádon született Kozma Lajos (1884-1950) világhírű építész és iparművész, aki gyermekkorának egy rövid szakaszát itt töltötte. A vasútvonal 1872-es megnyitását követően a kiterjedt korpádi puszták lehetőséget adtak arra, hogy jelentős uradalmak jöjjenek itt létre. A Nagyatádi Szabó István-féle földreform keretében, 1920-21-ben 187 kateszteri holdat osztottak ki. Kiskorpádot 1944-ben a németek védelmi vonala, a Margit-vonal vágta ketté. A négy hónapig tartó harcok idején a lakosságot Szennába telepítették. Így is tizen estek áldozatul, és csaknem 30 embert hurcoltak el Szovjetunióba. Azt megelőzően, a deportálások következtében, a korpádi zsidóság egésze megsemmisült.

A front alatt ötször gazdát cserélt, romos és kifosztott falut kellett újjáépítenie a lakosságnak. A földreform után az uradalmak cselédjei földet kaptak, 1960-ban azonban megalakult a termelőszövetkezet, amelyet 1975-ben a Kaposfőihez csatoltak. Ugyanez történt a Községi tanáccsal is. Az 1990-es választások után lett ismét önálló a falu. Kiskorpádot 1995-96-ban azt tette ismerté, hogy állomása a taszári IFOR-támaszpont egyik legfontosabb vasúti összeköttetési pontja lett. A lakosság száma a rendszerváltás után 30-al növekedett, s ugyanennyivel több nő él a faluban, mint férfi. A településre kevésbé jellemző az elöregedés. A nyolc általánost szinte mindenki elvégezte, többségében vannak a szakmunkások, de a fiatalok többsége középiskolát végzett, illetve oda jár. A keresőképesek elsősorban a helyi magántulajdonban lévő cégeknél dolgoznak. A hétvégi istentiszteleteken rendszeresen részt vesznek az emberek, az egyházi ünnepeket megtartják. Az itt élők 60%-a katolikus, a szentmisét a kaposfői plébános tartja. A református templom kiemelten védett műemlék, 1994-ben teljesen felújították. A lelkész Nagybajomból jár át istentiszteletet tartani. Kiskorpád két külterületi lakott része 500 méterre délre fekszik, a Kossuth és Hunyadi utcában 113 lakó van. Az előbbi egykor önálló település volt, Kaposszéplak néven. A 90-es években jelentősen javult a Község alapvető közműellátottsága, továbbá 6 km hosszú járda, orvosi rendelő és szolgálati lakás épült. A két jelentős külterületi lakott részre bevezették a vezetékes ivóvizet. 1983-ban jött létre az óvoda, amely egy csoporttal működik. A 32 gyerekkel és egy dajka foglalkozik. Az ebédet a Kaposfői iskola konyhájából hozzák. Kiskorpádon 93 iskoláskorú gyerek él, többségük Kaposfőn tanul. 1997-tól rendel háziorvos a faluban, osztott körzetként, új rendelőben látja el a betegeket, melyben egy ápolónő segíti. A fogorvosi körzet székhelye Kaposmérőben van. A Művelődési házban, 1997-ben indult meg ismét az élet: megalakult az idősek klubbja, dalkör. Ötévi szünet után ismét működik a 2200 kötetes könyvtár. A régi tűzoltó szertár épületének átalakításával és kondicionáló gépek beszerzésével, a fiataloknak lehetőséget biztosítottak testedzésre. 1967-ben jött létre a Kiskorpádi sportegyesület. Labdarúgó-szakosztályának felnőtt, ifjúsági és serdülő csapata van. Az önkormányzat játszóparkot tervez a sportpálya mellé, röplabda pályával és asztalitenisz asztalokkal. A lakosság egy része a magántulajdonban lévő az egykori kutasi állami gazdaság gyümölcsöse, a volt dolgozóinak tulajdonába került. A 126 ha nagy részén almát, meggyet, cseresznyét és szilvát termesztenek.

A belterületen lévő egykori KISZ-tábor ma Villa-Curpad néven üzemel. A tulajdonos éttermet üzemeltet és rendezvényszervezéssel foglalkozik. A falusi turizmus fejlesztésébe is jól belekapcsolható az egység. A községben nagy részben váltottak őstermelői igazolványt.

Ketten gazdálkodnak nagyobb területen, a többiek kisebb területen termesztenek gyümölcsöt, szamócát, málnát és gabonaféléket. A Szent-Kereszt napjához kötődő búcsút szeptemberben tartják. A szüreti felvonulást 1996-ban elevenítették fel újra. A népviseletbe öltözött helybeliek lovas kocsikon vonulnak fel. A június végi gyermek és falunap hagyományos esemény a községben. A község címerében látható 3 piros alma és a sárga búzakalász Kiskorpád gazdasági életének jellemzőit, a harmadik mező fehér hulláma a község határában eredő Kapos-folyót jelzi, a nyitott könyv az írótollal Csokonai Vitéz Mihály itteni tartózkodására utal.